Záróra, vagymi...

Nem, nem tévedés, a címben szereplő megnyilvánulás valós...  Arra az elhatározásra keveredtem, hogy abbahagyom ezen formáját  a blogolásnak...  Elég volt egyenlőre...  Megbeszéltük Drágámmal, hogy majd egyszer nemsokára talán közösen indítunk egy újat, de csak zárt formátumban...  Majd ott lesz az életünk folytatása, természetesen személyesebben, képekkel, meg miegymás...  Majd az emailcímemre küldött igénylésekre elköldöm a meghívókat, de nem akarjuk kiteregetni a dolgainkat...  Csak magunknak...  Mint ahogy ezt a blogot is magamnak írtam...  Nem törlöm ki, nem zárom le,így hagyom...  Tanulságul mindenkinek, hogy mennyire nem lehet megismerni valakit majd két évtized alatt senem, mennyire nem lehet megbízni valakiben akár 18 év házasság után senem, és mennyire sebezhető az, aki feltétel nélkül bízik a másikban, csak mert a házasságot komoly dolognak hitte... És hogy talpra lehet állni a legnagyobb szarból is, csak akarni kell...  Na nem akarok általánosítani...  Nem áll szándékomban...  Már tapasztaltam, hogy nem minden nő ilyen...  Sok mindent megtanultam ezen pár év alatt, amióta megromlott a házasságom, elváltam, és új kapcsolatba kerültem...  Vannak még jó emberek...  Tudom, mindenki úgy bassza el az életét, ahogy akarja...  Nekem így sikerült, de megtanultam a legjobbat kihozni a rossz dolgokból, és megtanultam jobbá tenni, a lehető legjobbá az életem...  Soxok a bajban tanulja meg az ember, hogy mit is kell igazán tenni, de ugye hiába a sok rossz példa előtted, csak a magad kárán tanulsz...  Merugye az nem jó, ha a másik elcseszett élete láttán rájössz, hogy valami esetleg nem passzol otthon...  Dehogyiiiis...  Inkább végigjárjuk a szamárlétrát, és hagyjuk, hogy felszarvazzanak, megalázzanak, és röhögjenek rajtunk...  Na ebből én tanultam, megértettem, hogy mi miért történik velünk...  Mindennek oka van a világban...  Csak oda kell figyelni...  Onnan fentről irányítanak bennünket - na nem a zemeszpésesfideszesliberálisokra gondótam - a felsőbb hatalmak...  Lezárom ezt a blogot, mert úgy érzem már nincs miről írnom, valahogy kifogytam...  Eleinte azt hittem, bezárom pár bejegyzés után, de nem így lett...  Elég szép kort megért...  Remélem, ha egyszer nyitunk Drágámmal egy közöset, azt is sokáig fogjuk szépítgetni, írogatni...  Tudom, nem volt valami színvonalas a blogom, és az írásaim, de magamnak pont megfelelt...  Yó volt kiírni a dolgokat magamból...  Elvégre azért is nyitottam annakidején...  Sok ember írásait elolvastam az évek során, sok szépen kidolgozott blogot láttam...  És ugyebár nem utolsó szempont, hogy elvégre a blogomnak köszönhetem, hogy Drága "Őm" rámtalált...  Ott ismerkedtünk meg, a virtuális világban annó...  Naszóval, eddig tartott az én félig-meddig nyílvános világom...  Azért olvasni fogok blogokat, ezetúl is...


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

írta: Enable, 2009. aug. 15. 12:03 - címkék: és kategóriák: Személyes... - 7 komment